Ahány ház annyi szokás
Meglepetés magazin – szexrovat | 2015. november
Sokat olvasom a lapban a hasznos tanácsait, segítő válaszait. Nem olyan régen vagyok együtt a párommal, akinek egy furcsa szokását igazából nem tudom hova tenni. Mintha időutazást kellene vele minden alkalommal tennem. Attól indul be igazán, ha kicsit régimódi ruhadarabokat veszek fel; harisnyakötőt, fűzőt, régi szabású bugyikat. Egyszer még a parókát is kipróbáltuk, olyan voltam, mint egy húszas évekbeli színésznő. Nem tudom, hogy ez beteges, vagy normális? Nekem nincs ellene kifogásom, de sosem találkoztam még hasonlóval. Ilona
Kedves Ilona. A nagymamám anno mindig azt mondta, ha valami számára szokatlan dolgot csináltunk, hogy mindenkinek megvan a maga tarka macskája. Mióta a szexualitással foglalkozom, azt tapasztalom, hogy felnőttkori, különösen az erotikával kapcsolatos „tarka macskáinkat” mintha nehezebben fogadná el a társadalom. Pedig a szexualitás valójában a felnőttek játszótere, amiben sok furcsaságnak is úgyanúgy tere van, mint azoknak a dolgoknak, amikről sokat láthatunk, hallhatunk. Lehet, hogy kevésbé tartaná idegennek párja e szokását, ha többet tudna arról, hogy miért van ez, hogy alakult? Lehet, hogy érdemes erről beszélgetniük, ezzel közelebb is kerülhetnek egymáshoz; egy párkapcsolatban az intimitás mélyülését csak segíti, ha ismerjük egymás erotikus vágyait, tudunk ilyen témákról is fesztelenül beszélgetni. És ez nem azt jelenti, hogy magyarázatot igényel a párja vágya. Lehet, hogy a válasz csak annyi, hogy nekem ez tetszik, ez szexi. Mint ahogy egy-egy étel ízét, szeretetét, kívánását is szinte lehetetlen már viszanyomozni a múltban. A szakirodalom fétiseknek hívja az ehhez hasonló vágykeltő tárgyakat, kellékeket; különösen akkor, ha valakinek ezek a dolgok nélkülözhetetlenek a szexuális gyönyörhöz. A fontos kérdés az, hogy a kapcsolatukban ki tud-e alakulni egy olyan egyensúly, amiben helye, tere van ennek a játéknak. Tud-e mindkettejük számára kölcsönösen örömteli, izgalmas maradni ez a szokás? Ha később is úgy fogja érzezni, hogy ez továbbra is fura, idegen, vagy, hogy túl sok, mellette nincs helye olyan dolgoknak, amiket Ilona szeretne, akkor lesz érdemes erről komolyabban elbeszélgetniük. Ha viszont mindketten izgalmasnak találják ezt a játékot és csak a kívülálllók véleménye aggasztja, akkor húzzák be jól a függönyt és élvezzék ki bátran a húszas évek kosztümeit.