Brrrr, kövér!
Meglepetés magazin – szexrovat | 2016. szeptember
Ma este egy nagy kérdőjellel értem haza egy randiról. Szóval 27 éves vagyok, sok-sok szexuális partnerem volt, 17 évesen vesztettem el a szüzességem. Eleinte sok fiúval lefeküdtem, olyanokkal is, akikkel később nagyobb megbántam. Ez sokat változott, sokkal jobb partnereket találok. Tinder randin találkoztam egy fiúval. Sokat beszéltünk, érdeklődésben, világnézetben nagyon jól passzolunk. Rendkívül kedves, jó a szemébe nézni, szép tekintete van, jól öltözött. De pocakja van, hájas! Elköszönéskor szeretett volna megcsókolni, én kitértem, csak megöleltem. Az ölelés nekem független is tud lenni a szexualitástól, de lehet kapu is a szexhez. Érzem a másik illatát, és már csókolózunk is… Most azon emésztem magam, hogy itt egy rendes fiú, tudna sokat adni, de, brrr kövér. Egyből bekapcsolt az agyamban, hogy el van hízva, dohányzik, tuti nem is áll neki eléggé sokáig. Aztán meg szörnyülködöm, hogy ennyire belém ivódtak a szépségideálok, hogy a kövér férfi nem férfi?! Ki kellene próbálni, hátha? Nem, nem szeretném látni se a pocakját! Közben meg mennyi szép testű pasival voltam, akik aztán puff felszívódtak… Mit tegyek? Anna
Mi lenne, ha tényleg kipróbálná, milyen vele az ágyban? Annak ellenére, hogy mennyiféle kalandba bocsátkozott már az évek során, most úgy tűnik, többet spekulál, minthogy hagyná, az élmény adja meg a választ… Milyen volt az a búcsúölelés? Tetszett az illata, az érintése, a teste, fogása, ereje? Egyébként teljesen értem, amit az ideálokról ír, hogy mennyire mélyen belénk ivódott, mit látunk szépnek, vonzónak. És sajnos ez mégcsak nem is olyan természetű dolog, amit tudatos döntéssel, önreflexióval könnyen meg lehetne változtatni. Sokkal inkább pozitív tapasztalatokon keresztül. Azzal, ha hagyja, hogy az együttléteik a maguk komplexitásában írják át a külsőről alkotott ítéletét. Ahogy írja is, a testi közelség, intimitás, a szex a pocakjától totál függetlenül is lehet jó élmény mindkettejüknek. Én kíváncsi lennék mondjuk arra is, hogy ő hogyan viseli a saját testét? Én nem egy olyan férfival (és nővel) találkoztam már, akik nem a magazinok címlapjáról léptek le és mégis, számomra ellenállhatatlan vonzerővel bírtak. Mozgásuk, stílusuk, gesztusaik, viselkedésük a maga egészében keltett pozitív benyomást. Arról nem is beszélve, hogy az, hogy mit látunk szépnek, nagyban függ az érzelmeinktől is. Akit szeretünk, akinek szépnek látjuk az érzéseit, a gondolatait, annak a szemünkben a külseje is megváltozik. Mint ahogy az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy igen, az is előfordulhat, hogy valakit nem találunk elég vonzónak, elég szépnek és ez sem a közös tudással, sem érzelmekkel, de még a kémia hatására, és évek múltán sem változik. Nincs általános recept, mindkét forgatókönyvre számtalan példát hozott már a történelem. Ha vonzza ebben a fiúban valami, én azt mondanám, hogy menjen utána! Haladjon abban a tempóban, amit jónak érez, mindig csak épp annyit lépjen tovább, amire őszintén igent mond. Lássák meg, hogy mi fejlődik ebből a találkozásból, ki tudja, ha nem szeretőt, akkor egy barátot talált.