Beszélni nehéz

Meglepetés Magazin – szexrovat | 2012. január
50 éves özvegy vagyok. Évekig éltem egyedül. Önkielégítést végeztem néha, volt alkalmi kapcsolatom, és volt olyan esetem is, mikor egy házaspárral összejöttem. Kíváncsiságból csináltuk egy alkalommal, de meg kell mondanom, a hölggyel éreztem jól magam, mert gyengédebb, mint egy férfi. Most együtt lakom egy bácsikával. Nem tudom, mit mondjak rá. Az érzéseim és a vágyaim erősek, a bácsi nem is érdekelne, ha hölggyel vagy fiatal férfivel volnék. De ők nem akarnak, vagy nem mernek beszélni a vágyaikról, az érzéseikről. Mint egy mostani ismerősöm, egy 20 éves lány is. Vannak ilyenek, de nem merik kimondani. Mit tegyek, mi volna helyes? Az ember nem tudja sokáig türtőztetni magát. Ildikó (egy vidéki kisvárosból)
Kedves Ildikó! Azt gondolom, problémájának kulcsmondata a „nem mernek beszélni a vágyaikról, érzéseikről”. Nem tudom, milyen Ildikó társas környezete, de feltételezem, hogy 50 évesen, özvegyen, nőként – különösen egy kisvárosban – nem lehet egyszerű dolog fiatalabb férfi, pláne női szeretőt találni. Talán éppen az érzések, a vágyak egyértelmű kommunikálásának nehézsége miatt olyan ez kicsit, mint amikor kamaszkorunkban az első érintéseket keressük, próbálgatjuk. Amikre sokféleképp lehet rátalálni; botlásokkal, félreértésekkel, vicces helyzetekkel, és sokszor persze csalódásokkal. És bármennyire nehéz, az ilyen szituációkban mégis valakinek mindig meg kell tenni az első lépést… (tovább)
Tovább...