Meglepetés magazin – Szexrovat | 2010. október
Kedves Dóra! 49 évesen olyan helyzetbe kerültem, amire soha nem gondoltam volna. Két nagy gyerekem van, és húsz év házasság van mögöttem. A férjemmel az utóbbi tíz év már csak barátság. Szex régóta nincs közöttünk. Én néhány éve már éreztem, hogy a férfiak nem vonzanak, és nemrég egy komoly szerelem-kapcsolat alakult ki egy kolléganőm és közöttem. Ezután azt gondoltam őszintének, ha elköltözöm otthonról. A gyerekeink már felnőttek, a válás mégis megviselte őket. A lányom ezt a témát kerüli, a barátnőmről nem beszélhetek, mintha büntetne a döntésemért. Engem nagyon megvisel, mert ő továbbra is a lányom, szeretem, és szükségem van rá. Mit tegyek? Magdolna

Kedves Magdolna! Nincs könnyű helyzetben, mégis azt érzem, jól döntött, hogy felvállalta az érzéseit. Ez kétségkívül igen komoly érzelmi feladat elé állítja a gyerekeivel, de én hiszem, hogy hosszú távon érdemes ezt a „munkásabb” utat bejárni. A szülői szeretetnek semmi köze nincs a szexuális preferenciáinkhoz: egy mély, szeretetteli szülő-gyerek kapcsolat ezen nem bukhat el. A családi életüket nem ismerve azt mondanám, hogy sok minden lehet a lánya elutasítása mögött: félelem az ismeretlentől, attól, hogy az anya-kép, a családi élet, ami gyerekkorát körbefonta, ami a biztonságot jelentette, most ezzel egycsapásra szertefoszlik. Hogy ebben a helyzetben hogyan fognak újra egymásra találni, az sok mindenen múlhat.

MOHA – Szexrovat | 2010 október

Kedves Dóra! A barátommal már fél éve vagyunk együtt, és nem jutottunk el addig hogy lefeküdjünk. Viszont amivel ezt pótoljuk, az kezd egy kissé ellaposodni. Neki minden alkalommal sikerül elmennie, én viszont… Szegény rengeteget küzd a dologért, mégsem volt még soha az, hogy betársulok hozzá! Mit csináljak? Szegény így sem egy egó milliomos! Játsszam meg a dolgot? Köszönettel: Eszter

Eszter, szia! Ne vedd kötözködésnek, de én több mindenbe is belekérdeznék, mielőtt arra adnék valami „praktikus” tanácsot, hogy hogyan jussatok el a te orgazmusodig is. Azt, hogy egy kapcsolatban bármelyik fél is színleljen, még egy húszéves házasság után se ajánlanám senkinek, főleg nem, ha egy fiatal párról van szó. Ha megjátszanád a gyönyört, attól te nem lennél boldogabb, a kapcsolat nem lenne jobb, és a pasid egója sem emelkedne. Az biztos, hogy se az orgazmusra, se a gyönyöröd más formáira nem kellene úgy tekintened, mint amiért a barátod a felelős.

LIFT | Leszbikus Identitások Fesztiválja
Október 16. szombat | 16.00, Merlin Színház – Próbaterem
Beszélgessünk arról, mi az, hogy nő, nőies, kellenek-e és miért a nemi-szerep kategóriák. Vannak-e leszbikus kritériumai a nőiességnek, vagy egy általános hetero modellhez mérjük magunkat? Ki miben, hogyan éli meg nőiségét-nőiességét, kívülről és belülről? Leszbikusként szabadabban vagy korlátozottabban tudjuk megélni a nőiségünket-nőiességünket? Hol a határ – kellenek-e határok – a nő és a férfi, a hetero és a leszbikus, a butch és a FTM transznemű között? Miért foglalkoztat minket annyira ez a téma? Beszélgessünk, játsszunk, nyíljunk meg egymás előtt! Rédai Dorottya gender szakértő, Mester Dóra szex-oktató és Kristófy Mária (Kymi) „leszbikus élő könyv” segítségével keressük a válaszokat.

további LIFT programokról, részletesen a helyszínről, időpontról a labrisz.hu - n olvashatsz.

V. Leszbikus Identitások Fesztiválja
Határtalan leszbikusok
2010. október 11-15. Művész mozi
2010. október 16. Merlin színház

idén ősszel egy hetedik kerületi két-tannyelvű szakiskolában 10. osztályosoknak.

A Cseresznye Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szervezésében és finanszírozásában a 2010. őszi tanév folyamán az iskola több osztályában tartanánk szexualitás témában órákat a középiskolások részére. Minthogy ez Magyarországon új kezdeményezés, ezért lehetőség szerint a pedagógusokat és a szülőket szeretnénk bevonni az órák kapcsán kialakuló szakmai párbeszédbe.

A szexualitás meghatározó részét teszi ki életünknek a születésünktől a halálig. Munkám során azt tapasztalom, hogy mostanában a szexualitást érdemtelenül két szélsőséges megközelítés sajátította ki. Egyik oldalon ma mindent szabad, ami azt is jelenti, hogy nincsenek gátlások, a médiából a szex kontrolálatlanul ömlik ránk. Másrészt mégis azt látom, hogy sokszor a felnőttek sincsenek tisztában testük működésével, párkapcsolati problémákkal küzdenek, szexuális életüket tabuk és előítéletek határolják. Társadalmi jelenség a homofóbia, a prüdéria, sok a válás és közben egyre több alternatív családmodellt is láthatunk. A szexualitás nevelése, a szexuális kultúra nem fiatal felnőttkorban kezdődik, hanem születésünkkor. Ennek megfelelően a család játssza a legfontosabb és leginkább meghatározó szerepet ebben a folyamatban. A család szerepét azonban ezen a területen is nagyban segítheti, kiegészítheti vagy éppen ellensúlyozhatja az iskola.

Jelenleg a magyar oktatásban nincs átfogó, több életkorra is kiterjedő tananyaga az emberi szexualitásnak. Általában a biológia, egészségtan keretében tanítanak az utódnemzésről, illetve osztályfőnöki órán tartanak (ha tartanak) ún. szexuális felvilágosítást, ami elsősorban a védekezésről, nem kívánt terhesség elkerüléséről, illetve a nemi úton terjedő betegségekről szól. A szexualitás számtalan, mindannyiunk életében folyamatosan jelen levő, más aspektusairól nem esik szó. Én hiszek abban, hogy célul egy olyan egészséges társadalmat kell kitűznünk, ahol az emberek előítélet-mentes, felelős döntéseket hoznak és képesek saját boldogságukért felelősséget vállalni. A felnőtt társadalom felelőssége, hogy olyan fiatalokat neveljünk, aki képesek ebben az információs és szemetes zajos közegben okosan, felelősen navigálni. Akik tisztában vannak saját identitásukkal, vágyaikkal, érzéseikkel, és tudják azokat kommunikálni társaik és a külvilág felé. Akik azután így választanak társat, alapítanak családot, vagy egyszerűen ilyen tagjai lesznek a társadalomnak, ahol élnek. Tudatosak, érzékenyek, nyitottak, toleránsak.

„Van nekem egy csíkos gatyám abban hordom a ceruzám” – az írástudók felelőssége és a szexualitás társadalmi konstrukciói

A szexualitásról, a nemi szerepekről folytatott diskurzusok az elmúlt két évtizedben kikerültek a család, az oktatás, az orvos, az egyház által fenntartott zárt terekből és a mainstream média egyik meghatározó témájává léptek elő. A szexualitás hagyományos diskurzusai immáron nehezen átlátható, sokszínű kulturális és társadalmi mintákat közvetítenek, amelyek korántsem érték- és politika semlegesek. Ez teszi időszerűvé a szexualitás „természetes”, velünk született adottságának, „magától értetődésének” megkérdőjelezését, valamint az azt meghatározó történeti, kulturális és társadalmi tényezők ismeretét a médiacsinálók, közbeszédek formálói számára is.

A kurzus célja megismerni és megérteni azokat a társadalmi/kulturális folyamatokat, amelyekben a – közgondolkodásban általában „természetesnek” és biológiainak tartott – szexualitás fogalmai létrejöttek. A kurzus folyamán olvasott társadalomtudományi elméletek, kultúrtörténeti és napi aktualitással bíró példák elemzése célja körüljárni olyan kérdéseket, amelyek a szexualitást létrehozó tudások, normák vagy éppen előítéletek, tabuk kialakulását, szerepét és fennmaradásuk okait firtatják.

Hogyan közvetíti és teremti újra a köznyelv a nemiséget? Hol rejtőznek a média nyelvében a közismert sztereotípiák? Mire használja a média a szexualitást, hogyan teremti meg a szexualitás mai fogalmait? A kurzus központi kérdéseként keressük azokat az „intim zónákat”, ahol a szexualitás nyilvános diskurzusai és az egyéni szexualitások narratívái összeérnek.

NLCafe | Különvélemény extra
A hír: Egy sztriptízshow résztvevőjeként színpadon vetkőztetett, nyalogatott egy táncosnőt a Komárom-Esztergom megyei Réde polgármestere. Pölöskei József a településen tartott motoros találkozó egyik rendezvényén mutatta be erotikus képességeit, amit egy néző mobiltelefonjával rögzített, majd fel is tette a Youtube-ra. A szabados polgármester 22 éve vezeti a települést, presbiter és Réde díszpolgára is egyben, 2006-ban szerepelt az MSZP megyei listáján, de végül nem került be a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésbe.

A polgármester vetkőztetett, nyalogatott, olajozott, mindezt nem a feleségével és ráadásul nyilvánosan! Sikamlós téma, ezen mindenki szeret jókat rágódni, sőt, még az esti híradóban is lehet- persze a közízlést szigorúan nem sértő – részleteket látni egy sztriptíz showból. A polgármester 22 éves megbecsült működése alatt nem tudott ilyen nagy ismertségre szert tenni, mint ezzel a kis félmeztelenkedéssel egy teljesen átlagosnak mondható motoros találkozón. De tényleg indokolt-e az a felháborodás, ami az esetet követte? És vajon van-e valami tanulsága a történetnek, ami túlmutat egy vidéki polgármester politikai karrierjén és további sorsán?

Gondolom addig mindannyian egyetértünk, hogy senkinek semmi köze hozzá, hogy a polgármester kivel mit csinál civilben, szabadidejében, különösen, hogyha az nem ütközik törvénybe, és nem megy szakmai tevékenységének rovására. A konfliktus forrása tehát valamilyen íratlan, vélt vagy valós morális szabályrendszerben keresendő, ami a hatalomról, a szexualitásról, a nyilvánosságról és ezek összefüggéseiről szól. A mi kultúránkban – dacára annak, hogy csupasz nők nyilvános képeivel Dunát lehet rekeszteni – a szex gyanús, rossz, bűnös. Ha nem a hálószoba zárt tereiben zajlik, akkor magyarázatra szorul, holott ugyanezt nem várjuk el más élvezetektől. Nem gondoljuk, hogy a felelős közszerepléssel ellentétes, ha valaki vegetáriánus, szeret hollywoodi filmeket nézni vagy mániája a makkos cipő. A szex ezzel szemben hatalmi, politikai kérdés.

A Łódź Kaliska művészcsoport 1979-ben alakult, nevüket a łódź-i pályaudvartól kölcsönözték. 1979 óta tagjai közé tartozott Marek Janiak, Andrzej Kwietniewski, Adam Rzepecki, Andrzej Świetlik és Andrzej Wielogórski (Makary). Eredetileg neoavantgárd művészeti csoportként indultak, a művészeti intézményrendszer peremén. A konceptualizmus jegyében, főként a fotográfia, a kísérleti film és a videó területén fejtették ki „bosszantó” tevékenységüket. Székesfehérváron egyik legutóbbi (2009) művészeti projektjüket, a Vesszenek a férfiak! címűt mutatják be. A sorozat 14 nagyméretű fotográfiából áll, amely nőket ábrázol nehéz fizikai munka közben, olyan szakmákban, amelyek tipikusan férfi szakmák (pl. aszfaltozás, kőfejtés, favágás). A fotósorozatot a kortárs kultúra és különösen a kultúrának az a szegmense inspirálta, amelyet olyan fogalmakkal asszociálunk, mint a gender vagy a feminizmus. A mű bemutatása a társadalmi szerepekről és tabukról szóló párbeszédhez is vezethet. A nők a képeken meztelenek, mint a klasszikus és romantikus festményeken – nimfákra, istennőkre, tündérekre emlékeztetnek. Csupán védőruhát és sisakot hordanak.

Meglepetés Magazin – Szexrovat | 2010. szeptember
30 éves, kétgyerekes családanya vagyok. Nagyfiam 14 éves, ő az előző házasságomból való, a párommal közös fiúcska 1 éves. Három éve vagyunk együtt, s Benjámin születéséig harmonikus volt köztünk a szex. Azóta azonban együttléteink oly rövidekké váltak, hogy én szinte mindig hoppon maradok. Párom az első, alig egyperces aktus után ugyan még rávehető egy következőre, ám többnyire az is rendkívül rövidkére sikerül. Azt mondja, nem tud uralkodni magán, mert a testem túlságosan izgatja őt. Ez egyrészt megtisztelő, másrészt… hosszú távon nehezen tolerálható. Előfordul persze, hogy orálisan kielégít, de én vágyom vissza a régi, meghitt együttléteket. Próbáltuk megoldani magunk a helyzetet: behatolás előtt orális és egyéb technikákkal igyekeztünk csitítani párom szexuális éhségét, sajnos ez által sem sikerült intim együttléteinket meghosszabbítani. Lassan kezdek belebolondulni ebbe az egészbe. Nagyon szeretem őt, de már nem tudom, mitévő legyek, és azt sem, hogy meddig tudok kielégületlenül élni. Már az is megfordult a fejemben, hogy a papás szülés lehetett a gond. Ön esetleg tud a helyzetünkre valami megoldást? Gabriella

A Születésház Közhasznú Egyesület jogsegélyszolgálatot indít az otthonszülés kapcsán felmerülő sérelmek képviseletére. Az elmúlt 20 év tapasztalatai azt mutatják, hogy az otthonszülést választó szülőket gyakran éri hátrány (hátrányos megkülönböztetés, megaláztatás) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor, az anyakönyvezés, valamint egyéb indokolatlan hatósági eljárások során. Mindaddig, amíg a Magyar Állam az intézeten kívüli szülés szabályozását nem alkotja meg, az otthonszülést választók továbbra is elszenvedői lesznek a hátrányos megkülönböztetés különböző formáinak. A sérelmeket – sok szempontból érthetően – az érintettek leginkább elfelejteni igyekeznek, panasztételre pedig nagyon ritkán kerül sor. A Születésház Egyesület által indított jogsegélyszolgálat keretében ezért jogi segítséget, illetve képviseletet biztosítunk mindazok számára, akiket az otthonszülés választása miatt ér bármilyen típusú sérelem. Sérelem lehet egy megalázó megjegyzés pl. a hatóságok, egészségügyi szolgáltatók részéről, valamely családtámogatási ellátás elutasítása, indokolatlan bonyodalmak az anyakönyvezésnél, illetve minden olyan egyéb hátrányt okozó helyzet, amely az otthonszülés választásához szorosan kapcsolódik. Jogsegélyszolgálat keretében jogászunk meghallgatja a panaszost, majd közös döntést hoznak azzal kapcsolatban, hogy az adott esetben milyen formában (panasztétel, betegjogi képviselő megkeresése, jogi eljárás stb.) induljon vizsgálat. Elérhetőségeink: Információ és panaszbejelentés: szuleteshaz kukac gmail pont com, tel: 06 30 606 16 55

Én kicsit tartottam a fotózástól, mert általában nem szeretem magam meztelenül, vagy akár csak meztelen felsőtesttel mutogatni. Sosem monokiniztem, feszélyezett volna, hogy a melleimet bámulják. Igazából azért tartottam most is a fotóktól, mert tudtam, hogy nem arctalan mellfotót szeretnék kérni Boritól. Tudtam, hogy éppen arról szól ez a történet, hogy szeretem a testem, nincs benne semmi szégyellnivaló, és mint szex-oktatónak, tudnom kell mindezt megmutatni a külvilágnak is. És azért mert ez nem magamutogatás, nem exhibicionizmus, nem feltűnősködés. Ennek a félpucér fotónak más nyilvános képekkel ellentétben nem vágykeltés a célja, hanem egy állásfoglalás: természetes, gyermeket szült és szoptatott testem büszke megmutatása. És nem is feltétlenül mindenkinek, de kifejezetten más nőknek. Azoknak nőknek, akik szintén szültek, szoptattak, vagy majd fognak, és bárkinek, aki úgy érzi, hogy valamiért nem „tökéletes”, nem boldog a saját testével, mert az nem hasonlít a média agyon foto-„stoppolt” ideáljaihoz.

Megnéztem régebbi mellbeszélgetések képillusztrációit. Cicik szemből, fekete-fehéren, szigorú rendben. Arcok, mosolyok, minden nélkül. Azt éreztem, hogy olyan, mintha egy orvosi könyvben lapozgatnék, egy idő után a mellek teljesen személytelenek, érdektelen voltak a „gazdáik” nélkül. Puszta jellegtelen testrészek, kifejezetten medikalizált kontextusban. Nem akartam, nem tudtam semelyik cicivel önmagában azonosulni, nem mondott semmit. Mint amennyire sokat mondott a mellinterjú, amit Bori a könyv írása során készített velem. És azt hiszem ezekkel a „mell-börtönfotókkal” éppen ez volt a bajom, hogy nem voltak beszélő viszonyban magával az interjúval.

Mert nekem az interjún éppen az derült ki, hogy látszólag ugyan a mellemről beszélgetünk, de valójában magamról beszélek. A múltamról, a jelenemről, a szexualitásomról, a párkapcsolataimról, gyerekkori élményeimről, az anyaságomról, a testemről. A melleim metaforák voltak, szimbolizálták „csupán” mindazt, ami valójában az én egész lényemről szól. Számomra ezért fontos Bori „mell-könyve”, mert sokat megtanultam magamról azáltal, hogy a melleimről kellett beszélnem, gondolkodnom. És ezért volt fontos, hogy teljes lényemet mutassam meg az interjúhoz csatolt fotón, mert ezen keresztül jön át mindaz az érzelem, tudás, amit én a melleimen, a testemen, a meztelenségemen keresztül szeretnék sugározni.

Van egy angol kifejezés – empowerment. Megerősítés – fordítanám sután magyarra. Ezt éreztem, amikor megnéztem a rólam készült fotókat. Nekem nem is a melleim, hanem a szoptatás után megereszkedett pocakom jelent állandó frusztrációt. Ezeken a képeken jó volt látni, hogy a testem így van egyben ahogy, így szép, minden „hibájával”, az anyaság, az élet, az elmúlt évek minden lenyomatával együtt így teljes. Ez vagyok én, ha akarom, ha nem. Szeretem, és köszönöm Borinak, hogy megmutatta mindezt nekem.

A Mellbeszélgetéseket tartalmazó könyv várhatóan idén jelenik meg a Jaffa Kiadó gondozásában.